Vissza

Óvjuk, védjük vagyontárgyainkat

Szerkesztve: 2012 Május 9

A "VAGYONVÉDELEM",
minden ellenkező véleménnyel szemben nem csak jogi fogalom.
A vagyonvédelem (szakmai értelemben) a tulajdonos, a megbízó vagyonának, vagyontárgyainak a gazdálkodás és a normál életvitel folyamatán kívül eső károsító cselekményektől vagy eseményektől történő fizikai, technikai védelmét jelenti. A vagyonvédelem céltudatos és folyamatos tevékenység, melynek célja, hogy valamilyen fenyegetettséget elhárítson, vagy legalább következményeinek hatásait csökkentse, az esemény bekövetkezése esetén tegye lehetővé a károk és az ismétlés lehetőségének minimalizálását, a normális élet mielőbbi helyreállítását.
A VAGYONVÉDELEM TÁRGYA
A vagyonvédelem tárgya a birtokolt dolog, akár ingó, akár ingatlan (ideértve a dolog módjára hasznosítható természeti erőket, a pénzt és értékpapírt is). A vagyon védelme jelenti egyrészt a vagyontárgyak védelmét az eltulajdonítás, megrongálás, megsemmisülés ellen, másrészt jelenti a velük való ésszerû gazdálkodást és a gazdálkodásból eredhető veszteségek, károk elleni védelmet. A tárgyalt téma szempontjából a védelmi tevékenységenek elsősorban a gazdálkodás folyamatán kívül eső károsító cselekmények és események elhárítása a feladata. A fogalom pontosítását ez esetben az általános védelmi módszerek teszik lehetővé. A vagyonvédelem, hasonlóan a személyvédelemhez, fizikai, technikai védelmet jelent.
Megelőző vagyonvédelem
A bűnmegelőzés egyik szakterülete a megelőző vagyonvédelem. Célja a vagyon elleni bűncselekmények megelőzése és az áldozatok számának mérséklése. A megelőző vagyonvédelem feladata, hogy olyan ajánlásokat fogalmazzon meg, amelyek betartásával csökkenthetjük a sértetté válás kockázatát, és amelyek széles körben történő alkalmazásuk esetén csökken a vagyon elleni bűncselekmények száma. A következőkben ismertetjük az egyes elkövetési szokásokat, védelmi lehetőségek tipusait, különös tekintettel cégünk álltal lefedett tevékenységi és szolgáltatási felatokra.
Betöréses lopások
Évente kb. 40-45 ezer betöréses lopást követnek el Magyarországon, ebből mintegy 17-20 ezret lakások sérelmére. A lakásbetöréseket jellemzően a nappali órákban követik el, amíg a tulajdonosok dolgoznak, iskolában vannak. A hétvégi házak feltörése általában a nyári időszakon kívül, télen vagy kora tavasszal történik. A raktár-, üzlet-, irodabetörések pedig munkaidőn kívül, éjszaka vagy hétvégén történnek. Az elkövetési módszerek a következők lehetnek: ablakbetörés, ablakbefeszítés, ajtóbefeszítés, hengerzár törés, zárhúzás, redőnyfelfeszítés, ajtólap kibontás, ajtónyitás lopott vagy álkulcs használatával. Ritkábban előfordul, hogy az elkövetők megbontják a falazatot vagy a tetőt és onnan hatolnak be. A leggyakrabban eltulajdonított tárgyak: készpénz, ékszerek, bankkártya, ezen kívül műtárgyak, műszaki cikkek, egyéb háztartási cikkek. Üzletekből jellemzően dohányárut és szeszes italokat tulajdonítanak el. A megelőzés lehetőségei alapvetően kétirányúak. Ez egyik, meggátolni azt, hogy az elkövető vagy elkövetők bejussanak az ingatlanba. A másik, hogy egy esetleges bejutáskor azonnal jelzés történjen. Az első megoldás eszközei a mechanikai vagyonvédelmi eszközök, a másiké az elektronikus jelzőrendszerek.

A mechanikai védelem:

1. Biztonsági zárak
Javasoljuk, hogy egy ajtóra legalább két biztonsági zár kerüljön felszerelésre. Fontos, hogy a zárak megfelelő mélységben zárjanak, illetve hogy roncsolás ellen védve legyenek. Ezt a célt szolgálják a zárpajzsok, amelyek zártörés, zárhúzás elleni védenek. A zárszerkezetek egy speciális típusa a hevederzár, amely az ajtóra felszerelve kettő vagy több irányú zárást is biztosít. Ezzel a megoldással meg lehet előzni az ajtóbefeszítést.
2. Nyílászárók
A zárak mellett fontos a nyílászárók megerősítése is. Ennek érdekében meg kell erősíteni az ajtótokot, az ajtópántot és az ajtólapot. A lakások jelentős részénél az egyetlen behatolási pont az ajtó, így ennek megerősítése megfelelő védelmet biztosít. Vannak azonban olyan lakások, és a családi házak is ilyenek, ahol nem csak az ajtón, hanem az ablakokon is be lehet hatolni.

Elektronikus jelzőrendszerek:

Az elektronikus jelzőrendszerek feladata, hogy észleljék a behatolást vagy annak kísérletét, és ezt a megfelelő módon jelezzék. A riasztórendszerek részei a központi egység, az érzékelők, a kezelőszervek, a hang- és fényjelző berendezés. Lehetőség van a riasztórendszer vagyonvédelmi központba való bekötésére. Ebben az esetben a helyi riasztás mellett és/vagy helyett a riasztás a diszpécserközpontba fut be, ahonnan intézkednek a riasztás ellenőrzésére. Elérhető távfelügyelet hiányában a mai központok kommunikátorai lehetőséget biztosítanak személyi /tulajdonosi ill. annak megbízottjának/ riasztásra is. A riasztórendszerek telepítésénél mindig figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat, és azoknak megfelelően kell megtervezni az érzékelők és a kezelőszervek elhelyezését. A központ egység fogadja az érzékelőktől beérkező jeleket és szükség esetén bekapcsolja a hang és fényjelzést, illetve jelzést küld a kommunikátoron keresztül. A riasztóközpontba az érzékelőtől érkező jelzés értékelésének módja attól függ, hogy a rendszer élesítve van-e vagy sem. Az érzékelők típusai alapján beszélhetünk héjvédelemről és térvédelemről.
1. Héjvédelem
A héjvédelem részeként az érzékelők azt jelzik, ha ez előre meghatározott és védett pontokon behatolás vagy annak kísérlete történik. Ezek a behatolási pontok a nyílászárók, így a héjvédelem elemei közé a nyitásérzékelők és az üvegtörés-érzékelők tartoznak. Ez utóbbiakat lehet az üvegre szerelni, de újabban az akusztikus és kombinált érzékelőket használják. Ezeket a falra szerelik, mozgásra és az ablaküveg betörésének hangjára küldenek jelzést a központba. Nagyobb értékek védelme esetén a falak védelme is szükségessé válhat. Erre alkalmasak a falbontás-érzékelők, amelyek már a fúró által keltett rezgést is képesek észlelni, jellemzően trezorok és páncéltermek védelmére használják.
2. Térvédelem
A térvédelem alatt általában a mozgásérzékelőket értjük. Ezek egy adott helyiségben történő mozgást érzékelik. Elhelyezésüket úgy kell megoldani, hogy lehetőleg ne lehessen azokat kijátszani, és úgy mozogni az épületen belül, hogy az elkövető kikerülje a látómezőjüket. Működési elvük alapján megkülönböztetünk: Mikrohullámú mozgásérzékelőket: ezek az általuk kibocsátott mikrohullámú jelek visszaverődését „figyelik”. Ha egy tárgy elmozdul, a visszavert jel frekvenciája megváltozik, és ezt érzékeli a készülék. Passzív infra: ezek a készülékek a térben bekövetkezett hőmérsékletváltozásokat figyelik. Mivel az emberek és a meleg vérű állatok általában melegebbek a környezetüknél, a mozgásuk esetén hőmérsékletváltozás is bekövetkezik a térben, és ezt érzékeli a passzív infra. Mivel mindkét rendszer adhat téves riasztásokat (a mikrohullámú mozgásérzékelők például a légáramlat okozta függönymozgásra, a passzív infra a bekapcsoló konvektorra) kifejlesztették a duál mozgásérzékelőket, amelyek megbízhatóbban működnek. A riasztórendszerek csak akkor tudják betölteni szerepüket, ha az érzékelők képesek érzékelni a riasztási eseményt és a jelzést el tudják juttatni a központba, illetve ha hang- és fényjelzők érzékelik a központ utasítását. A zavartalan működés érdekében a riasztórendszerek önmagukat is védik az illetéktelen beavatkozásoktól (szabotázsoktól). Az egyik védelmi megoldás, hogy mind a központ, mind a sziréna rendelkezik akkumulátorral, így áramszünet esetén is üzemképes marad. Ha azonban hosszan tartó áramszünet esetén az akkumulátor kezd lemerülni, azt a rendszer szabotázsként értékeli és riaszt (egészen addig, amíg a sziréna akkumulátora le nem merül). A másik megoldás, hogy rendszer érzékeli, hogy megszakad a kapcsolata az érzékelőkkel, illetve ha sziréna kapcsolata a központtal (elvágják a vezetéket), és ilyenkor is megtörténik a riasztás.
3. Távfelügyelet
Lehetőség van a riasztórendszerek vagyonvédelmi központokba való bekötésére. Ezekben az esetekben a riasztás vagyonvédelmi központba fut be. A távfelügyeleti szolgáltatást működtető cégek jellemzően rendelkeznek saját járőrszolgálattal, és szerződésben vállalják, hogy meghatározott időn belül a helyszínre érnek. A helyszínen ellenőrzik, hogy történt-e behatolás, illetve telefonon értesítik a szerződésben megnevezett személyt vagy személyeket. A távfelügyeleti rendszerhez történő csatlakozásnak technikailag két módja van. Ez egyik a telefonon, a másik a rádióadón keresztül történő csatlakozás. A telefonos megoldás olcsóbb, mivel nem szükséges rádióadó beszerelése, hátránya viszont, hogy a házba bemenő telefonzsinór elvágása illetve a telefonszám felhívása esetén – ilyenkor nem kap vonalat a központ – nem tudja értesíteni a diszpécserközpontot. Ennek kiküszöbölésére fejlesztették ki a rádiós átjelzést /GSM, GPRS/, amelynek működését az előbbi módokon nem lehet megzavarni.

Javasolt magatartási tanácsok

Most pedig említsük meg az emberi felelőség /értsd. tulajdonosi/ kérdését is. Amint arról az előbbiekben volt szó, az elkövetők rendszerint akkor törnek be, ha az ott lakók nincsenek otthon. Ezért a biztonság növelése érdekében azt a látszatot kell kelteni, mintha otthon tartózkodnánk. Különösen fontos ez akkor, ha hosszabb időre elutazunk. Meg kell kérni egy megbízható szomszédot, ismerőst, hogy lehetőleg minden nap vegye ki a postát a postaládából (különösen a reklámújságok töltik meg hamar a postaládát). Érdemes időkapcsolós órát beszerezni, ami előre beállított időpontokban képes bekapcsolni a házban a lámpákat vagy rádiót. A rendszeres mozgás, az esténkénti fények és hangok azt a látszatot keltik, hogy a háziak otthon tartózkodnak.
Besurranásos lopások
A besurranásos lopásnak nevezzük az cselekményt, amikor az elkövető rongálás nélkül, általában a nyitva hagyott ajtón vagy ablakon jut be a lakása. Ilyenkor általában a háziak is otthon vannak. Ez jellemzően nyáron történik meg, amikor is a meleg miatt gyakrabban nyitva hagyják az ablakokat, erkély és teraszajtókat, de más időszakban is előfordulhat. Amennyiben a bejárati ajtó kulcs nélkül is nyitható (kívül is kilincs van), feltétlenül javasolt valamilyen módon zárni (biztonsági lánccal vagy zárral), még akkor is, ha otthon tartózkodunk. Az elkövetők általában nem kutatnak a lakásban, azt viszik el, amit találnak. Ezek lehetnek az előszobában hagyott tárcák, mobiltelefonok és gépkocsikulcsok, amivel a gépkocsit is el tudják vinni. Ettől sokkal veszélyesebbek az éjszakai látogatók. A mai elektronikus jelző rendszerek már minimum tudják a részleges élesítést /lásd: héjvédelem/ ill. a három funkciós védelmet - teljes, nappali és éjszakai.

Behatolásjelzők

Szerkesztve: 2013 október 18

A behatolásjelző rendszereket arra tervezték, hogy az épületbe történő illetéktelen behatolást felismerjék, és a lehető leggyorsabban informálják a megfelelő személyeket a behatolás tényéről. Az DSC és a SATEL termékei közt megtalálja bármilyen összetett rendszer kiépítéséhez szükséges omponenseket: elérhetőek a legkülönbözőbb vezérlőpanelek, infravörös és ultrahangos szenzorok, relék, üvegtörésjelzők és egyéb kiegészítők is. Hosszú távú tapasztalatainknak köszönhetően a legbonyolultabb terepek védelmére is tudunk olyan megoldást javasolni, amely a legmagasabb biztonsági sztenderdeknek is megfelel.

Megoldásaink.


ÁTJELZÉS
Rendszereinket az Ön mobiljára vagy bármelyik őrző-védő szolgálathoz be lehet kötni átjelzésre, így egy esetleges riasztás esetén azonnal értesíthető a rendőrség, a kijelölt kulcsbirtokos, vagy bármely más, előre meghatározott személy.

BELTÉRI VÉDELEM
Behatolásjelző szenzoraink mellett videokameráink képei is nagyban hozzájárulnak a biztonsági szint növeléséhez. Ezek a rendszerek felhasználhatóak például raktárakban, géptermekben, szerverszobákban, igazgatói irodákban és a raktárak bejáratainál is.

KERITÉSVÉDELEM
Kerítésvédelmi megoldásaink megvédik területeit az illetéktelen behatolók támadása ellen. A védelmet az ablakokra, ajtókra és kapukra helyezett szenzorokkal tovább növelheti. A szenzorok által küldött jelzést a riasztóközpont azonnal a megfelelő helyre továbbítja.

OBJEKTUMOK ÉS MAGÁNTERÜLET VÉDELME
Egy behatolásjelző rendszerrel megvédheti az összes olyan nagyértékű eszközét, mely potenciálisan a rablók célpontja lehet. Ilyen eszközök lehetnek például a munkaeszközök, szerszámok, nagyértékű árukészletek, számítógép felszerelések, széfek, festmények, vagy bizalmas adatokat tartalmazó egyéb eszközök.

PÁNIKGOMBOK
Olyan intézményekben, ahol készpénz, vagy más nagyértékű eszköz mindig szem előtt van, ott megnövelt biztonságra van szükség. Ilyen helyeken (mint például a bankok és a kereskedelmi helyiségek) az átjelzéssel biztosított pánikgombok használatát javasoljuk.

Beléptető rendszerek

Szerkesztve: 2012 xxx

A bejegyzés szövegének helye.

Videó megfigyelő rendszerek

Szerkesztve: 2012 xxx

A harmadik bejegyzés szövegének helye.

Tovább