Óvjuk, védjük vagyontárgyainkat
A "VAGYONVÉDELEM",
minden ellenkező véleménnyel szemben nem csak jogi fogalom.
A vagyonvédelem (szakmai értelemben) a tulajdonos, a megbízó vagyonának, vagyontárgyainak a gazdálkodás
és a normál életvitel folyamatán
kívül eső károsító cselekményektől vagy eseményektől történő fizikai, technikai védelmét jelenti.
A vagyonvédelem céltudatos és folyamatos tevékenység, melynek célja, hogy valamilyen fenyegetettséget
elhárítson, vagy legalább következményeinek hatásait csökkentse, az esemény bekövetkezése esetén tegye
lehetővé a károk és az ismétlés lehetőségének minimalizálását, a normális élet mielőbbi helyreállítását.
A VAGYONVÉDELEM TÁRGYA
A vagyonvédelem tárgya a birtokolt dolog, akár ingó, akár ingatlan (ideértve a dolog módjára hasznosítható
természeti erőket, a pénzt és értékpapírt is). A vagyon védelme jelenti egyrészt a vagyontárgyak védelmét
az eltulajdonítás, megrongálás, megsemmisülés ellen, másrészt jelenti a velük való ésszerû gazdálkodást
és a gazdálkodásból eredhető veszteségek, károk elleni védelmet. A tárgyalt téma szempontjából a védelmi
tevékenységenek elsősorban a gazdálkodás folyamatán kívül eső károsító cselekmények és események elhárítása
a feladata. A fogalom pontosítását ez esetben az általános védelmi módszerek teszik lehetővé.
A vagyonvédelem, hasonlóan a személyvédelemhez, fizikai, technikai védelmet jelent.
Megelőző vagyonvédelem
A bűnmegelőzés egyik szakterülete a megelőző vagyonvédelem. Célja a vagyon elleni bűncselekmények
megelőzése és az áldozatok számának mérséklése.
A megelőző vagyonvédelem feladata, hogy olyan ajánlásokat fogalmazzon meg, amelyek
betartásával csökkenthetjük a sértetté válás kockázatát, és amelyek széles körben történő
alkalmazásuk esetén csökken a vagyon elleni bűncselekmények száma.
A következőkben ismertetjük az egyes elkövetési szokásokat, védelmi lehetőségek tipusait, különös tekintettel cégünk
álltal lefedett tevékenységi és szolgáltatási felatokra.
Betöréses lopások
Évente kb. 40-45 ezer betöréses lopást követnek el Magyarországon, ebből mintegy 17-20 ezret lakások
sérelmére. A lakásbetöréseket jellemzően a nappali órákban követik el, amíg a tulajdonosok dolgoznak,
iskolában vannak. A hétvégi házak feltörése általában a nyári időszakon kívül, télen vagy kora tavasszal
történik. A raktár-, üzlet-, irodabetörések pedig munkaidőn kívül, éjszaka vagy hétvégén történnek.
Az elkövetési módszerek a következők lehetnek: ablakbetörés, ablakbefeszítés, ajtóbefeszítés,
hengerzár törés, zárhúzás, redőnyfelfeszítés, ajtólap kibontás, ajtónyitás lopott vagy álkulcs
használatával. Ritkábban előfordul, hogy az elkövetők megbontják a falazatot vagy a tetőt és onnan
hatolnak be. A leggyakrabban eltulajdonított tárgyak: készpénz, ékszerek, bankkártya, ezen kívül műtárgyak,
műszaki cikkek, egyéb háztartási cikkek. Üzletekből jellemzően dohányárut és szeszes italokat
tulajdonítanak el. A megelőzés lehetőségei alapvetően kétirányúak. Ez egyik, meggátolni azt,
hogy az elkövető vagy elkövetők bejussanak az ingatlanba. A másik, hogy egy esetleges bejutáskor
azonnal jelzés történjen. Az első megoldás eszközei a mechanikai vagyonvédelmi eszközök, a másiké
az elektronikus jelzőrendszerek.
A mechanikai védelem:
1. Biztonsági zárak
Javasoljuk, hogy egy ajtóra legalább két biztonsági zár
kerüljön felszerelésre. Fontos, hogy a zárak megfelelő mélységben zárjanak, illetve hogy
roncsolás ellen védve legyenek. Ezt a célt szolgálják a zárpajzsok, amelyek zártörés, zárhúzás
elleni védenek. A zárszerkezetek egy speciális típusa a hevederzár, amely az ajtóra felszerelve
kettő vagy több irányú zárást is biztosít. Ezzel a megoldással meg lehet előzni az
ajtóbefeszítést.
2. Nyílászárók
A zárak mellett fontos a nyílászárók megerősítése is. Ennek érdekében meg kell erősíteni az
ajtótokot, az ajtópántot és az ajtólapot. A lakások jelentős részénél az egyetlen behatolási
pont az ajtó, így ennek megerősítése
megfelelő védelmet biztosít. Vannak azonban olyan lakások, és a családi házak is ilyenek,
ahol nem csak az ajtón, hanem az ablakokon is be lehet hatolni.
Elektronikus jelzőrendszerek:
Az elektronikus jelzőrendszerek feladata, hogy észleljék a behatolást vagy annak kísérletét, és
ezt a megfelelő módon jelezzék. A riasztórendszerek részei a központi egység, az érzékelők, a
kezelőszervek, a hang- és fényjelző berendezés. Lehetőség van a riasztórendszer
vagyonvédelmi központba való bekötésére. Ebben az esetben a helyi riasztás mellett és/vagy
helyett a riasztás a diszpécserközpontba fut be, ahonnan intézkednek a riasztás ellenőrzésére.
Elérhető távfelügyelet hiányában a mai központok kommunikátorai lehetőséget biztosítanak személyi
/tulajdonosi ill. annak megbízottjának/ riasztásra is.
A riasztórendszerek telepítésénél mindig figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat, és
azoknak megfelelően kell megtervezni az érzékelők és a kezelőszervek elhelyezését.
A központ egység fogadja az érzékelőktől beérkező jeleket és szükség esetén bekapcsolja a
hang és fényjelzést, illetve jelzést küld a kommunikátoron keresztül. A riasztóközpontba az
érzékelőtől érkező jelzés értékelésének módja attól függ, hogy a rendszer élesítve van-e vagy
sem. Az érzékelők típusai alapján beszélhetünk héjvédelemről és térvédelemről.
1. Héjvédelem
A héjvédelem részeként az érzékelők azt jelzik, ha ez előre meghatározott és védett pontokon
behatolás vagy annak kísérlete történik. Ezek a behatolási pontok a nyílászárók, így a
héjvédelem elemei közé a nyitásérzékelők és az üvegtörés-érzékelők tartoznak. Ez utóbbiakat
lehet az üvegre szerelni, de újabban az akusztikus és kombinált érzékelőket használják. Ezeket a falra
szerelik, mozgásra és az ablaküveg betörésének hangjára küldenek jelzést a központba. Nagyobb értékek
védelme esetén a falak védelme is szükségessé válhat. Erre alkalmasak a falbontás-érzékelők,
amelyek már a fúró által keltett rezgést is képesek észlelni, jellemzően trezorok és páncéltermek
védelmére használják.
2. Térvédelem
A térvédelem alatt általában a mozgásérzékelőket értjük. Ezek egy adott helyiségben történő
mozgást érzékelik. Elhelyezésüket úgy kell megoldani, hogy lehetőleg ne lehessen azokat
kijátszani, és úgy mozogni az épületen belül, hogy az elkövető kikerülje a látómezőjüket.
Működési elvük alapján megkülönböztetünk:
Mikrohullámú mozgásérzékelőket: ezek az általuk kibocsátott mikrohullámú jelek
visszaverődését „figyelik”. Ha egy tárgy elmozdul, a visszavert jel frekvenciája
megváltozik, és ezt érzékeli a készülék.
Passzív infra: ezek a készülékek a térben bekövetkezett hőmérsékletváltozásokat figyelik.
Mivel az emberek és a meleg vérű állatok általában melegebbek a
környezetüknél, a mozgásuk esetén hőmérsékletváltozás is bekövetkezik a
térben, és ezt érzékeli a passzív infra.
Mivel mindkét rendszer adhat téves riasztásokat (a mikrohullámú mozgásérzékelők például a
légáramlat okozta függönymozgásra, a passzív infra a bekapcsoló konvektorra) kifejlesztették
a duál mozgásérzékelőket, amelyek megbízhatóbban működnek.
A riasztórendszerek csak akkor tudják betölteni szerepüket, ha az érzékelők képesek érzékelni a
riasztási eseményt és a jelzést el tudják juttatni a központba, illetve ha hang- és fényjelzők érzékelik
a központ utasítását. A zavartalan működés érdekében a riasztórendszerek önmagukat is védik az illetéktelen
beavatkozásoktól (szabotázsoktól). Az egyik védelmi megoldás, hogy mind a központ, mind a sziréna
rendelkezik akkumulátorral, így áramszünet esetén is üzemképes marad. Ha azonban hosszan tartó áramszünet
esetén az akkumulátor kezd lemerülni, azt a rendszer szabotázsként értékeli és riaszt (egészen addig,
amíg a sziréna akkumulátora le nem merül). A másik megoldás, hogy rendszer érzékeli, hogy megszakad a
kapcsolata az érzékelőkkel, illetve ha sziréna kapcsolata a központtal (elvágják a vezetéket), és
ilyenkor is megtörténik a riasztás.
3. Távfelügyelet
Lehetőség van a riasztórendszerek vagyonvédelmi központokba való bekötésére. Ezekben az
esetekben a riasztás vagyonvédelmi központba fut be. A távfelügyeleti szolgáltatást
működtető cégek jellemzően rendelkeznek saját járőrszolgálattal, és szerződésben vállalják, hogy
meghatározott időn belül a helyszínre érnek. A helyszínen ellenőrzik, hogy történt-e
behatolás, illetve telefonon értesítik a szerződésben megnevezett személyt vagy személyeket.
A távfelügyeleti rendszerhez történő csatlakozásnak technikailag két módja van. Ez egyik a
telefonon, a másik a rádióadón keresztül történő csatlakozás. A telefonos megoldás olcsóbb,
mivel nem szükséges rádióadó beszerelése, hátránya viszont, hogy a házba bemenő
telefonzsinór elvágása illetve a telefonszám felhívása esetén – ilyenkor nem kap vonalat a
központ – nem tudja értesíteni a diszpécserközpontot. Ennek kiküszöbölésére fejlesztették ki a rádiós
átjelzést /GSM, GPRS/, amelynek működését az előbbi módokon nem lehet megzavarni.
Javasolt magatartási tanácsok
Most pedig említsük meg az emberi felelőség /értsd. tulajdonosi/ kérdését is. Amint arról az előbbiekben
volt szó, az elkövetők rendszerint akkor törnek be, ha az ott lakók
nincsenek otthon. Ezért a biztonság növelése érdekében azt a látszatot kell kelteni, mintha
otthon tartózkodnánk. Különösen fontos ez akkor, ha hosszabb időre elutazunk. Meg kell
kérni egy megbízható szomszédot, ismerőst, hogy lehetőleg minden nap vegye ki a postát a postaládából
(különösen a reklámújságok töltik meg hamar a postaládát).
Érdemes időkapcsolós órát beszerezni, ami előre beállított időpontokban képes bekapcsolni a
házban a lámpákat vagy rádiót. A rendszeres mozgás, az esténkénti fények és hangok azt a
látszatot keltik, hogy a háziak otthon tartózkodnak.
Besurranásos lopások
A besurranásos lopásnak nevezzük az cselekményt, amikor az elkövető rongálás nélkül,
általában a nyitva hagyott ajtón vagy ablakon jut be a lakása. Ilyenkor általában a háziak is
otthon vannak. Ez jellemzően nyáron történik meg, amikor is a meleg miatt gyakrabban
nyitva hagyják az ablakokat, erkély és teraszajtókat, de más időszakban is előfordulhat.
Amennyiben a bejárati ajtó kulcs nélkül is nyitható (kívül is kilincs van), feltétlenül javasolt
valamilyen módon zárni (biztonsági lánccal vagy zárral), még akkor is, ha otthon
tartózkodunk. Az elkövetők általában nem kutatnak a lakásban, azt viszik el, amit találnak.
Ezek lehetnek az előszobában hagyott tárcák, mobiltelefonok és gépkocsikulcsok, amivel a
gépkocsit is el tudják vinni. Ettől sokkal veszélyesebbek az éjszakai látogatók. A mai elektronikus
jelző rendszerek már minimum tudják a részleges élesítést /lásd: héjvédelem/ ill. a három funkciós
védelmet - teljes, nappali és éjszakai.